Hegesztési felelős

A hegesztett gyártmány elvárt minőségét garantáló, előzetes intézkedések közé tartoznak a „hegesztési felügyelet” a „hegesztési felelős” az MSZ EN ISO 14731 szabvány szerinti feladatai. A minőséget nem lehet egy hegesztett szerkezetbe beleellenőrizni, azt a termékbe bele kell gyártani. Ezért a folyamatért felel a felkészült, gyakorlattal rendelkező hegesztésfelügyelet. A hegesztésfelügyeletet elláthatja egy vagy több személy is.

A gyártó feladata a hegesztési felelősöktől elvárt felkészültség meghatározása, a kinevezésük, valamint a felelősségi, feladat- és hatáskörük előírása.

Témakörök

• A hegesztésfelügyelet feladatai;
• Milyen esetekben van szükség hegesztésfelügyeletre;

Bár a szabványból versenyjogi szabályok miatt törölték az IIW-képzésekre vonatkozó tájékoztatást, az ilyen képzések továbbra is igénybe vehetők. Például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A felkészültség megfelelőségéről a gyártónak kell meggyőződnie, ami akkor megfelelő, ha megfelel a gyártó által végzett hegesztési feladatok jellegének és bonyolultságának. A szabványban meghatározott felkészültségi szinteket sok esetben az angol megnevezésük rövidítésével jelölik:
– átfogó – comprehesive (C),
– meghatározott – specific (S),
– alapszint – basic (B).

A hegesztés érvényesítő és igazoló ellenőrzéséhez (validálásához és verifikálásához) a hegesztési felügyelet ellátására felkészült személyzet szükséges a hegesztés minősége iránti bizalom megteremtése és az alkalmazás során a megbízható teljesítmény biztosítása céljából. A hegesztéssel összefüggő tevékenységekkel (pl. tervezéssel, kivitelezéssel, felülvizsgálattal és ellenőrzéssel) foglalkozó hegesztésfelügyeleti személyzet feladatait és felelősségét egyértelműen meg kell határozni.

Hegesztési szótár – gyártó

Fontos első körben meghatározni, azoknak a körét, akikre hegesztésfelügyeletre vonatkozó normák vonatkoznak. A szabatos kifejezés a gyártó. Gyártóról olyan jogi személy esetében beszélhetünk, aki hegesztést és a kapcsolódó tevékenységeket ugyanazon műszaki és minőségirányítási rendszerben végzi. Az ömlesztőhegesztés végzésének feltételeiről szóló 8/2018. (VIII. 17.) ITM rendelet alapján azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek gondoskodniuk kell hegesztésfelügyeletről a következők:

hegesztett szerkezet gyártásánál, helyszíni szerelésénél, átalakításánál vagy javításánál ömlesztőhegesztést végző gazdálkodó szervezetekre terjed ki. Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet

A rendelet meghatározza a kivételeket is, de ezek a kivételekre inkább szigorításként kell gondolni, mintsem könnyítésként. A megnevezett kivételekre ugyanis olyan előírások vonatkoznak mint a

• a hegesztett csöveket, valamint a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet;
• szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról szóló 29/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet;
• a nukleáris létesítmények biztonsági osztályba sorolt hegesztett szerkezetek gyártásánál, szerelésénél, átalakításánál, javításánál ömlesztőhegesztést végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozó1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről .

A hegesztésfelügyelet feladatai

A hegesztésfelügyelet feladata széles skálán mozog, alapvetően függ a gyártott terméktől és a termék teljesítményével szemben támasztott követelményektől. A feladatok végigkísérik a hegesztett gyártmány előállítását a tervezéstől a megrendelésen és a kivitelezésen át a termék ellenőrzéséig és a minőségügyi feljegyzések kezeléséig, adott esetben elkészítéséig.

• A hegesztési felelős feladatai közé a szabvány legutóbbi módosításakor bekerült az egészségvédelem, a munkabiztonság és a környezetvédelem is. Az egészségvédelemre és biztonságra, valamint a környezetvédelemre vonatkozó minden jogszabályi és egyéb szabályozó követelményt figyelembe kell venni;
• A gyártó alkalmasságának vizsgálata, azaz a gyártó alkalmas e a feladat elvégzésére, az előírt minőségi és technológiai paraméterek betartásával;
• A szerződtetni kívánt alvállalkozók alkalmasságának vizsgálata;
• A hegesztő személyzet alkalmasságának és felkészültségének ellenőrzése;
• A rendelkezésre álló eszközök, hegesztőberendezések alkalmasságának mérlegelése karbantartási, műszaki-, technológiai-, munkabiztonsági szempontok alapján;
• A hegesztésfelügyelet hatásköre a a hegesztésre és kapcsolódó eljárásokra vonatkozó megfelelő technológiai utasítások rendelkezésre állásának biztosítása. Szükség esetén olyan részletességgel, ami meghatározza a hegesztési varratok elkészítésének sorrendjét, a környezeti feltételeket, a személyzettel szemben támasztott követelményeket, az előmelegítő és utóhőkezelő berendezések meglétét, a gyártásközi vizsgálatok szabályait.
• Hegesztéshez és a kapcsolódó folyamatokhoz kapcsolódó technológiai és munkautasítások elkészítése (WPQR; WPS);
• Alapanyagok és hegesztőanyagok vizsgálata hegeszthetőség szempontjából, tárolás, kezelés, bizonylatolás megfelelősége.
• Hegesztés előtti, hegesztés közbeni és a hegesztést követő vizsgálatok meghatározása;
• Kiemelt helyet foglal el a feladatok között a hőkezelés témaköre;
• A nemmegfelelőség kezelése és a helyesbítő tevékenység vonatkozásában mérlegelni kell a szükséges intézkedéseket és tevékenységeket (pl. a varratok javítását, a javított varratok újraértékelését, a helyesbítő tevékenységeket).
• Mérőeszközökhöz kapcsolódó feladatok;
• Azonosítás és nyomonkövethetőség;
• Minőségügyi feljegyzések kezelése,